Ady András : Légszomj


 
2841 szerző 39165 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Faludy György
  Óda a magyar nyelvhez
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Tavasz
Köves István: VIRÁGÉNEK
Mórotz Krisztina: Méhsejt
Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 1 órája
Ocsovai Ferenc 2 órája
Kosztolányi Mária 2 órája
Tímea Lantos 3 órája
Bara Anna 3 órája
Horváth Tivadar 3 órája
Szakállas Zsolt 4 órája
Tamási József 4 órája
DOKK_FAQ 5 órája
Szilasi Katalin 5 órája
Ilies Renáta 7 órája
Francesco de Orellana 12 órája
Vadas Tibor 13 órája
Gyurcsi - Zalán György 23 órája
Ötvös Németh Edit 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Nagyító 1 napja
Valyon László 2 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 1 órája
az univerzum szélén 3 órája
Paricska. Életmű 5 órája
nélküled 7 órája
különc 8 órája
Baltazar 13 órája
Bátai Tibor 23 órája
Sin 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
Janus naplója 2 napja
Zúzmara 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
csega 3 napja
Hetedíziglen 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Ady András
Légszomj

                     Légszomj

             Álmomban, felhők alatt,
             Ájult fények szárnyán
             Szállt az éjjel, a suhanó széllel,
             S elrabolt belőlem minden szót.

             Álmomban testem kéreg, ág
             S parszekek közé ékelt üzenet a szó.
             Lassan hull a fakuló semmibe,
             Tépett ágról az éjjel suhanó.

             Felhők alatt hajnalban
             Rabolt szavak nyáját, éji szelet
             Kergetnek suhanó fények
             S testem parszekek közé ékelt
             Bénult ág, némult kéreg.


                          Itthon


                  Itt nincsenek habok,
                  Sirályszárnyú alkonyok,
                  Karmukból fényt ejtve,
                  Lobbanva, zuhanva, kerengve...
                  Itt nincsenek tengerek.

                  Betonba ágyazott, kővé vált mezőn
                  Verdes a város, sáros-sérült madár,
                  Itt leszállni, megállni retteg
                  az alkony s a hajnal...
                  Itt nincsenek habok, fények, remények.

                  A világ ablak, párkány,
                  Hol ideges-idegen világok hírnök-madarai
                  Mint szilánkok pihennek.
                  Fedélzet, mely alatt
                  Sosem léteztek habok, tengerek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Romániai Magyar Szó, 2002.V.4-5


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-15 20:56   Napló: Gyurcsi
2025-07-15 20:37   Napló: Gyurcsi
2025-07-15 20:32   Napló: Gyurcsi
2025-07-15 20:24   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-07-15 19:52   új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc
2025-07-15 19:49   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-07-15 19:41   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-07-15 19:26   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-15 19:05   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-15 18:42   új fórumbejegyzés: Bara Anna