NEM MEREM NÉKED ADNI
Téli esten, szépen, sorra
Elmondani jó lett volna,
Miért nem mertem néked adni,
Mi nem volt enyém soha.
Meghallgatnám, mit keserű mosolyod rejtett,
Mikor tekinteted elfordítottad,
Mert nem mertem néked adni,
Mi nem volt enyém soha.
S akkor én is elsuttogtam volna,
Miért lett más időm kegyes fogja,
Mert nem mertem néked adni,
Mi nem volt enyém soha.
Nem merek ígérni ölelkező hajnalokat,
Félek csókunk estig ki nem tartana,
Mert nem merem néked adni,
Mi nem volt enyém soha.
De lassan nyílik számonkérő ajkad,
S ha most mégis volna,
Akkor sem merném néked adni,
Mi nem volt enyém soha?
Szerelmet szerelemért, boldogságot a tiedért
S ha majd így állunk igenekben úszva,
Akkor majd merek mindent adni,
Még azt is, mi nem volt enyém soha.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
