Tátogás

Tátogás

folyik a maszlag
ételben szóban
kiürült tányérlét
pillanatsóhaj
ládába csomagolt depresszió
guggol
árnykupac magában
csillagokat hányva
sikolt

felfordult gyomrok médiában bújnak
levetik kilyukadt talándobozukat
görcstől kövér fájdalom
zöld mulatság búja
elengedve ősz lábán otthontalan árva
menekülő zártszájvilág fogára tűzve étlap

ennyi volt
kenyér nincs
ennyi van
taps sincs

cirkuszban fejetlen emberek
üres pohárból isznak
ócska bortól bohóccipőben orrod elé buknak

sír a világ
tátog a magyar
fekete zsákban
bárány
szaval
szíve
napraforgó
kegyelet temető
oldó versláb
bekötöző

(Gyermekdal hangja
régi közös dallam:
„Sós kút-ba tesz-nek,
On-nan is ki-vesz-nek.”
Fo-lyó-ba, pa-tak-ba,
föld-re, le-ve-gő-be,
búj-ha-tott a ta-vasz
a-rany-e-sős lel-ke.)












Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.