Hív a természet
Hív a természet...
Hív a természet vidám dallama,
Madárcsicsergés zengő szólama,
Karjaikkal ölelnek az út menti fák,
S lábaimhoz térdepel egy árva bogár.
Hív a természet szomorú sóhaja,
Madárcsicsergés bánatos,bús dala.
Fáj látnia a pusztulást,
hogy emberek milliói ölik meg egymást.
Hív a természet könyörgő panasza,
Madarak zokogón-esdeklő szava.
Fáj neki az élet,hisz' annyi éven át,
hitte,hogy szép és jó lesz a világ.
Budapest, 1994.december 14.
Mezei Marianna
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: A szeretet fényjelei (Budapest, 2007)
Kiadó: Accordia
