Újév köszötõül

Időapó
Rulettkerekén
Az életem a tét.
A vén és vaksi krupié
Vakon választotta színekhez
Összevissza számokat rendel,
De nem mindenkinél.
Van, hogy
Egészen alacsony számoknál
Hófehér és
Még égszínkék színeknek
Sepri be zsetonjait,
Amiket csak kölcsön adott,
Vér- és fájdalom-kamatra
A vén, lelketlen uzsorás.
Van, hogy
Egészen kevés zsetonnal
A szerencse vak golyója
Oly ügyesen táncol a soha meg nem álló,
Legfeljebb forgásában
Meg-megdöccenő keréken,
Hogy nyerő maradok
Jelentéktelen színeimmel is.
Van, hogy
Időapó
Kacagva lendít nagyot a keréken,
Hadd pattogjon veszettül
Az az átkozott golyó,
Melynek csak ő,
Az Örök Kaszinós
Ismerheti ki
Tekervényes utjait
És szabja meg,
Látszatra
Értelmetlenül,
Ismeretlen nyugvópontját.
És forog, forog
Folyton a kerék:
Meg sem születettek,
Csecsemők,
Erejük teljében lévők,
Roggyant aggastyánok
Vesztik el addig
Összegyűjtögetett
Értékes vagy értéktelen
Zsetonjaikkal
Életüket.
Időapó újra lendít,
Ha hosszúnak véli
Életem,
És forog, forog
Megállíthatatlanul
E hazárd sorsban
A rulettkerék,
Megszabván,
Meddig is élek még.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.