Benceversek - Fényfagyi

Merthát a robotnak
se minden gázolaj
meg szögletes szia
a robotnak is muszáj
néha ellazulnia.
Axiomatikus voltára
az döbbentett rá,
hogy a zöld robot
behullt az ágy alá,
és piros robot, akit
Bendegúz kezelt,
ellenfél híján épp
engem ütlegelt.
Na jól van, mondom
magamnak, valamit
muszáj 40ki5leni itt
fürkész, körbepászta,
hopp, ott zseblámpa
itt papírzsepi,
mivel egy doboz
mejdhogynem teli
szintén ott hevert.
Piros robot egy
utolsó rohammal
darthosan épp levert,
mikor félhalva bár
volt erőm kiáltani:
Várj, itt a fényfagyi!
Piros erre visszahők,
s Bendegúz, e kis ripők
szintén fennakadt,
száján habvigyor dagadt,
kacagva úgy prüszkölte ki:
Fényfagyi, fényfagyi.
Közben zöld robot
is berobogott, s
ahogy néztem a
két régi új robot havert,
amint önfeledten lefetyelt
rájöttem, jó ha egy apa
tud mérni súlyt, meg lázat,
de mit ér mindez, ha
bezár az űrcukrászat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.