Szerelem, örök


Szerelmed oly megfoghatatlan
Vagy inkább túl egyszerû
Elvész a tettek, szavak közt, mint
a tengernyi búba vetett maroknyi derû

könnyebb lenne gyûlölni, érzem
persze, könnyebb
s majdnem annyira lehetetlen,
mint rabja lenni lassú közönynek

irántad

s ki tudja, ki fejti meg végre
miért ez a
velõs
bánat
mikor
nem jössz

és ki lesz aki megszabadít
te biztosan nem
mert te az vagy
ki élni tanít
s míg tanulok
felépülök
látok
érzek
értek
s csalódóm
és összetörök

meginog majd minden
csak ez a szerelem nem
soha
mert ez az egyetlen
ami nekem örök







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Ó, Drága fogság...- irodalmi antológia (Pápa, 2003.)
Kiadó: Lyra-a Boldog Jövõnkért Alapítvány