ÉletJel
Én csak azt akarom, hogy lássanak!
Szeressenek, vagy bántsanak...
Kapjak majd jót, és rosszat is érte,
Akárhogy is, csak vegyenek észre!
Hagyjam a nyomom a vizes homokban,
S legyen élet benne! A puszta lábnyomomban!
Kezemmel ha érintem a falakat,
Maradjon a kéznyomomban erő, és akarat!
Akárhol megállok, és kiálltok az égbe,
Lopja bele magát az mindenki fülébe.
Mondják magukban, töprengjenek rajta,
Vitasson csak minél több embernek ajka!
Leírt soraimat kézről-kézre adják,
Minden gondolatom együtt megvitassák!
Vigyék el magukkal hosszú vonatútra,
S mást lássanak benne, újra meg újra!
Én bele akarok marni a világba!
Kiáltok a hegyek közé, visszhangot várva!
Fel akarom tépni a gyógyuló sebeket...
Egy pillantás a világtól; tudom, nem kérek keveset...
De ez az én álmom, s ha valóra válna,
Teljesülne egy aprónak óriási vágya!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Poet évkönyv (, 2008)
