Minden asszonynak

Születtem egynek a kedvére kettőnek karjába
Háromnak szívébe, négynek a könyvébe, ötnek az
Ölébe, hatnak a szoknyája szélére, hétnek a
Zsebébe, nyolcnak a nyelvére, kilencnek csókjába
Tíznek a párnája korcára, mindenik rigolya
Engemet altatna, mindenik zápfoga belőlem kóstolna

Járom a landarist, megvagyok nektek így, alkotva.
Szeretek szeretni asszonyba, csípni a combokba.
Mellettem hervadnak leányok, bájaik nem titok.
Pedig én csupáncsak csodákból, szépszavakból állok;
Lilával kihúzott szemekre, csókosan epedve
Vágyodva fekszem le, kebled itt, műértő kezembe

Barlangba csalnálak, kőpadra raknálak, mészkőbe
Faragnám angyalka orcádat, enyelgő beszédre
Szoktatnám füledet; csavarnám szívedet csörlőre;
Nem vagyok skalpoló, de mégis számíts rám bögyöske
Halovány remények fekhelyén, pajkosan tagadom
Csalogány asszonyok rejtekén feledni tanulom.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.