Meghalt bennem egy kacsa

Megjegyzett firkák a falon,
mint raklapnyi lejárt szavatosságú emlék.
Egy fűtőtestnek döntöm a hátam,
és nézem, ahogyan a vakuk villanásai
lassítják a wifit.
Vagy százan tolakszanak a teremben -
itt benn, a fejemben.
Orgiáznak ezek a zsibbadt érzések és gondolatok.
Folyton megdugják az életem.
A szajhájuk vagyok.
Hajnalban közölhetetlen látomásokként élik reneszánszukat.
A füst kínálja a flasheket,
de én inkább étlapról rendelek: kacsát.

Elgáncsollak a tömegben, hogy leülj mellém a földre.
Elhiszed, hogy cukorral etetnek szavaid,
de a tompa elbűvölés után,
egy molylepke szárnysuhintása is el tud lökni mellőled?
Míg betör a rálátás, a tények korbáccsal ütnek.
Mindössze egy betűre vagy tőlem
az Öregedő Vízió könyvében.
Verslábakon közlekedsz.
Redukálom a sok behatást,
de még nem tudom mi vagy önmagadban
és mi a számomra?
Kedvelsz, vagy csak megtűrsz?
A rád nyomott bélyeget látom:
Minimální trvanlivost do konce září. 2005.

Hideg tenyeredet parázsló homlokomra teszed.
Rágyújtunk szemtől-szembe.
Mind a közös létünk konkrét és intenzív megtapasztalásai.
Instant porok szuvenírbe az Illúziók Mintaboltjából.
Tőled, születésnapomra...
Cukros papírba csomagolt tartósítószermentes pillanatok.
Polcra teszem rendezetten,
sorba a pislákoló ígéretek mellé.
A lovat adják csak alám: kiszínezhetem.
"Tudod, maradnék, de nem lehet,
ezt írja elő az apai lelkiismeret"

Így van, kitépted a lapjaidat, menj!
Mondom: menj! A kacsák is elrepültek már...
De engem még mindig belülről horzsol az éhség.
Az eldobott kenyérhéjakat csócsálom.
Elnyel a kijárat vakító fénye,
a lehetőségek visszahúzódnak a plafon repedéseibe.
Elszublimálunk...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.