Állatfrizurák hölgyeknek




Csak tessék, tessék, Hölgyeim, lássanak csodát,
állatkertté változtatott dús hajkoronát!
Jópofák a lópofák, víg elefántfülek,
fejtetőre penderül az állatlendület!

Hajszál híján versenyre kel hetyke spániel
a zergelánnyal, de rájuk torzon-borz ügyel,
fonatból font emelvényen trónol medve úr,
míg varacskos hajmalac szőr-dagonyába túr.

Orrszarvú ül nóziján, vagy mélabús zsiráf
hattyúnyakon bólogat: de nyakas a világ…
Nyúl arcán a rémület, ha rókanyomra lel,
egyik frizuráról – hopp – másikra ugrik el.

Fehér bőrre úgy illik a fekete bivaly,
mint  rózsaszín fülecskék mögé, Hölgyem, a vaj…
Bár, ha dühös, orrcimpája tágul, megremeg,
vicsorít és fújtat, úgy bivaly, s nő egyre megy.

Holdarcába ha ló nyerít, sörénylengemény
szárítsa könnyét, Asszonyom! Az összeg csekély,
reklámáron vállalom, kezet rá, mancsra mancs,
ha férjének is készülhet egy szarvasagancs…
!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-09-28 12:28:10
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-28 12:28:10