Csak te lehetsz a zárszó
Ahová ezt a verset írom,
egy határidőnapló,
így lesz a gondolat papíron,
van hozzá minden, csak kibírom;
az ihlet a mulandó.
Az ihletet csak tőled kapom,
ha érzem a szerelmed,
csak te tudsz lenni olyan nagyon,
hogy a hiányod egy borzalom,
hogy kell az engedelmed,
szeretni, óvni, féltékenyen,
kibírhatatlanul is
enyémnek tudni, hogy vagy nekem,
büntetésem és játékszerem,
ha nem akarod, úgy is.
Látod, ilyen az én szerelmem,
önző és megbocsátó,
hogy soha-soha nem felejtem,
valamikor lényedre leltem,
s csak te lehetsz a zárszó.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2010-11-26 05:13:47
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-26 05:18:00
