Beállok az erősek közé

Látod, én boldogan dobom el
a megszokás gacsos cipőit -
az eleven nőket szeretem,
s az eleven forradalmat,
pedig felkínálták nekem is -
ha megfizetem - a nyugalmat.

Úgy élek köztetek, hogy nem takarom el
a félig-teleírt lapokat sem -
szabolcsi parasztok dalait,
vagy ostoba vicceket hallgatok este,
nem ujjongok - semmi okom rá,
és nem vagyok kétségbeesve.

Nem csitítom a zajos világot -
félig hordom ki verseimet.
Beállok az erősek közé, mikor
gyengébb vagyok én mindenkinél,
aki piros pettyet visel tüdején,
bort iszik, dalol és száz évig él.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2011-01-08 11:45:29
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-08 11:45:29