Lazúros napszakok
Lazúros napszakok
HAJNAL
ellöktem magam az éjszakától
rigófütty ringat
bontom meztelenségünkből
épült pontonjainkat
DÉLELŐTT
neszezve fut a gyík
tyúk port kapar
de a horizont mögött
fogait villantja a zivatar
itt már dörög
egyet
kettőt
s megint
egy őrült karmester csupán
az üstdoboknak int
DÉL
gyújtózsinór a dinnyeinda
délidő ketyeg
izzó varjak szállnak mint a
szétfröccsent repeszek
DÉLUTÁN
két domb melle közt
gurul a Nap s végül
a táj dekoltázsába
szédül
egyetlen pillanat
a készülő csönd
szőttese alól
még kikacag
egy virág
majd elsötétül
KORAEST
ágak között fönnakad
macskaszőr és szalmaszag
a kerten árnyék ugrik át
lenyalja rózsák foncsorát
s mint kotlós lépte oly puhán
a csönd szájában pille száll
ÉJFÉL
fényt lobbant
egy tanyaablak
fölragyog
de a csöndpikkelyes sötét
gyorsan visszanő
akár a gyíkfarok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-01-26 10:38:18
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-15 16:48:57
