Pessoa elveszett délelőttje

késő délután
a Rua dos Fanqueris
és a Rua Santa Justa sarkán
a szatócsbolt előtt vettem észre
hogy egész nap hiányzott
az esernyőm és a mai délelőtt

nyolctól tizenkettőig nem volt  életem
a tollon nyomott hagyott az ujjbegyem
de amit írtam mint kereplőtől megriadt
madársereg
darabjaira szétesett

nem volt sín a mondatok alatt
s dolgaim felett  a vezeték
áhította csupán az áramszedőt

ittam egy feketét rágyújtottam
vártam
jobb lesz talán
de csak az jutott eszembe
el kéne mosogatni már

tizenegy táján
vakszimultánt játszottam
(az életemmel)
nyertem
ettől megváltozott
ami ugyanaz maradt
e  kedd

a délelőtt-nélküli nap
mikor nem voltam
fölöslegesebb
mint holnap leszek

alvás előtt
még olvasnék kicsit
de a betűk elmozdulnak
cikáznak rágják a csöndet
akár a termeszek



















Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-17 07:35:46
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-18 23:45:10