Tango (Verano Porteno)
Zuhogott, s fülledt meleg volt aznap.
Anyád a szomszéd szobában éberen nézte a tévét
s vénséges ágyadban minden mozdulatra nyíttak a rugók.
- Jó éjt! - súgtad, és az a csók…
… lett az egymás szájával elfojtott nyögés, és a néma
sóhajokká nyújtott lihegés
míg kigyúltan egymásnak feszültünk
szinte mozdulatlan
oly hosszan…
… hogy gerincünk beleroppant
mikor csonttalanná őrölt ágyékunkban
végre kilobbant a túlforrott vágy.
Fájt.
Te vállamba haraptál
én nyelvem vérét ittam
és sírtam…
… míg végigviharzott rajtunk
a szótlan remegéssé fegyelmezett
boldog agóniánk…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-03-04 23:02:52
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-04 23:02:52
