Varjak
A világnak hét feje van;
minden fejben egy-egy,
a hetedikben tizenegy fekete varjú van.
A varjak a fejekben szabadon röpködnek,
kivéve a hetedik fejet,
ahol a tömeg miatt nincs elég helyük.
Ezenkívül a hetedik fej kisebb is a mint a többi,
mert a nagy káosz miatt visszamaradt a növekedésben.
Itt a varjak egymás hegyén-hátán ülnek,
egymás talpát nyalják,
egymás elöl eszik el az ételt
és egymás fejére is szarnak.
De ebböl még nem lett semmi baj,
mert a varjak nem tudják, hogy több fej és több varjú is van.
Ha tudnák, abból nagy baj lehetne,
mert minden varjú a saját tapasztalataiból indul ki
a maga által megismert tér szerint.
A magányos varjak ugyanis azt gondolják,
hogy rajtuk kívül senki sincs,
és ha mégis, akkor a többi fejben is egy- egy varjú lehet,
ahol szintén szabadon lehet röpködni.
A Tizenegy pedig bizonyára azt gondolná,
hogy a többi fejben is tizenegy varjú van
és terület hiányában,
természetesen ott sem lehet röpködni.
Ěgy a magányos varjak a még sosem látott és el nem képzelt
idegen tollas lények láttán úgy megijednének,
hogy rögtön elveszítenék az eszméletüket és lassan elpusztulnának...
A tömegben lévö varjak pedig az egyedüllét tudatától pusztulnának el...
de a varjak csak kárognak,
keringenek ahol lehet és nem tudnak egymásról,
söt magáról a világról sem tudnak semmit.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
