Öreg-járat

Már tavaly elmúltam hatvanhárom,
mégis gyermekszavaimmal játszom,
velük az időt megmagyarázom
magamnak,
s ha hagynak,
békésen szendergek a tornácon.

Halk vagyok, akár jó borban a víz,
szomjat oltón, ebben a korban is.
Talán elélek még pár hónapig,
minden nap
ingyen van
már, erdőn gyűjtött fa, ha korhad is.

Egy ideje nincsenek már bennem
idegenek, sehova kell mennem,
kit szeretek sem illik szeretnem,
mint régen.
Kivétel,
kiket oly balgán elfelejtettem.

Amim van, mind átnevezem múltnak,
hisz a jelen csak múltakból tanulhat,
ne tartozzak szolgának, ne úrnak,
ha megyek.
S ha verset
írok, így készítem fel az útra.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-05 15:41:22
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-05 15:41:22