DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2834 szerző 38169 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Tóth János Janus: Fából füstkarika
Bátai Tibor: Program
V. Szabó Mátyás: Feleselés (2022)
Vasi Ferenc Zoltán: Kifehérült száj
Vezsenyi Ildikó: Gáz
Misinszki Hanna: Hol a helye?
Valyon László: Számadás
Csapó Angéla: Váltó
Gyurcsi - Zalán György: csak egy kép miatt
Miskolczi B. László: Egy kis vers
FRISS FÓRUMOK

Pataki Lili 21 órája
Tóth János Janus 22 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Bara Anna 2 napja
Wesztl Miklós 2 napja
Vajdics Anikó 2 napja
Filip Tamás 2 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Gyors & Gyilkos 6 napja
Albert Zsolt 6 napja
Nagyító 8 napja
DOKK_FAQ 8 napja
V. Szabó Mátyás 9 napja
Kiss-Teleki Rita 9 napja
Pálóczi Antal 10 napja
Vasi Ferenc Zoltán 11 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 1 órája
fejlakók 2 órája
Sáfély 11 órája
nélküled 18 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 18 órája
Kávé, tejszín nélkül 23 órája
az univerzum szélén 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 2 napja
mix 2 napja
történések 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 4 napja
Hamis 6 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Janus naplója
Legutóbbi olvasó: 2022-12-08 03:16 Összes olvasás: 4629

Korábbi hozzászólások:  
46. [tulajdonos]: dehogy versek2022-10-24 23:34
őszi pocsolyákat gyűjtök (letisztulás)


még a versek írnak engem
két tenyerem tükör hasonlatok
szemem metaforát kacsint
megszemélyesítők a sóhajok

homályos a költői kép
tompa arcél maszatos kontúr
bár tisztul az egyéniség
de valahogy nem megyek még flottul

az ihlet filtere ázik
még kevés a szín fanyar a zamat
őszi pocsolyákat gyűjtök
hogy megírjam egyszer a nagy tavat

még a versek írnak engem
cipelnek Radnóti verslábai
erőltetett menet végén
a semmi ágára hív játszani

Attila és ott talán
mikor ködként oszlik fel tér s idő
majd megírom azt a verset
melyből a líra virága kinő

még a versek írnak engem
sodródom a múlt tintatengerén
már valaki a túl partra
átvitte valami mást viszek én


45. [tulajdonos]: majdnem versek2022-10-22 08:20
Arany-ág (In memoriam A. J.)

Este van, este van, betűt rajzol tolla,
éppen hogy csak hallik, a papír- tinta csókja.
Fénylő ,kéklő betűk egyenesen, görbén,
anyanyelvünk öltik fehér papírkelmén.
Magyarságunk kincse minden szó, és mondat,
festeget a költő elevent, és holtat.
Gondolata gazdag, páratlan is egyben,
soha nem volt ennyi magyar szó egy fejben.
Idézd csak fel Toldit vagy a Walesi bárdot,
van-e még ilyen toll, anyanyelvbe mártott?
Szivárványt festettek mind, kik vele éltek,
de még Petőfi is, tanulhatott szépet,
hiszen János bátyám ruhát varrt a csendre,
felhőszakadásként, nem úgy cseperegve
ömlött a szép szónak minden változatja,
Így lett Arany János szavainknak atyja.

Ma van napja annak, hogy tolla elfáradt,
családnak fájáról halál törte ágat
koporsóba téve, ezrek könnye, lépte,
utolsó útjára gyászfolyam kísérte.

Nem halt meg a költő, itt él a sorokban,
gondolata szárnyal iskolapadokban,
könyvtárak csendjein suttogássá válva,
hogyha kell buborék őszi pocsolyába,
szélzúgás a pusztán, ringató tücsökszó,
szomorú rekviem, tanító mementó.
Este van, este van, már az ujjam lomha,
fekete est haja régen nincs már kontyba,
kibontva az égen kócos felleggé lett,
szentjánosbogárként benne csillag fénylett,
és ott fenn magasban égi eperlombon
mintha pásztortűz ég…. ezt suttogom. mondom
felragyog a vén Hold, korongja színarany,
imává lett Toldit, mormolom én, Arany.

2022.

44. [tulajdonos]: majdnem versek2022-10-04 23:21
Janus: Igazság-mosók

Lassan elfogynak
az igazság-mosók,
hömpölygő hallgatás alatt
hazug kavicshordalék közül,
nem lesz,ki kimossa
az apró igazságokat,
és a hatalom nap mint nap üdvözül.

Tenyeremben tartva
mutattam én is igazságokat,
de kiütötte belőle
a butaság buzdította közöny,
és sárba taposta az elvakultság,
majd csordamód gázol tovább
az aszály rágta sárguló füvön.

Árad a hallgatás,
a hordalék egyre csak temet,
hátak nézik balgán, bambán
az igazságot, és a kidobott verseket.
Költők, hazafiak, kiket rég
elvesztett e hon,
az égből hunyorognak
e sajgó földre,
mint megannyi vibráló neon.

43. [tulajdonos]: majdnem versek2022-10-03 20:55
Janus: Foszló énem (A meglopottak)

Nem tudom megőrizni magam,
meglopnak a szűkös hónapok,
a bankok körme belém mélyed,
és most végtelen zsebekben vagyok.
Saját sorsom sosem volt- lehet-,
mindig akad, aki kihasznál, vagy épp
tenyerembe üt szeget,
elragad folyton egy gennyes
hatalom keltette nagy folyam ,
ezerszer elmerít, sosem öl meg,
…de néha még kimentem magam.
De haszontalan minden karcsapás,
hisz menedékem csak rozoga zátony,
néhány csillag ugyan fényt kacsint,
akad még önzetlen barátom,
de egyre több a genny, és a víz,
csak ömlik, zúdul egyre,
és nem értem, hogy nem jut értelem
a világegyetembe?!

Nem tudom megőrizni magam,
a hiányok, a semmik meglopnak és félek,
hogy lassan nem leszek magamnak más
csupán egy kifosztott, semmit érő lélek,
lélek, írom, de már nem tudom mit jelent,
keresem önmagam, a jövőt, és az ellopott jelent.

Nem tudom megőrizni magam,
pedig egykor csak jobb, és jobb akartam lenni,
de meglop a hatalom, ellop engem is,
ha már nem tudott megvenni.

Nem tudom megőrizni magam,
de ha egy reggel majd magamat nem lelem,
jobb, ha ez a gennyes hatalom
elkezdi tanulni, hogy mi a félelem!


42. [tulajdonos]: majdnem versek2022-10-03 20:54
Janus: Egy szót se

Majd akkor is hallgass, ha ütnek!
Akkor is, ha viszik a házad,
csak hallgass, ne vedd közügynek,
hogy szétlopták hazádat!
Fogd be a szád, szorosra zárd,
meg ne szólalj, ha épp ölnek!
Süketen, vakon, magadban kántáld,
hogy csak a fidesz áldás e földnek!
Csak hallgass, tűrj némán,
ha még élsz, s rád föld zuhan,
meg ne bánd egy percre sem,
hogy nem szóltál sosem, asszonyom, uram!


41. [tulajdonos]: majdnem versek2022-09-30 23:26
Janus:esti töprengő


talán ha tenyereden
eltörtek volna a szegek
talán ma én is hinném
hogy léteznek istenek
ha a jó kereszten feszül
de dőzsölve él a rossz
hát mit érnek az istenek
ha mindig győz a gonosz

lyukas garasként a hit
elgurul s meg nem lelik
vállukon viszik a tolvajt
s a munkást megverik
nincs se isten se jóság
csak egy szajha a remény
ígér kecsegtet s végül
elillant mint ez a költemény

miféle ez a világ
s miféle benne az értelem
ha árú cikk a gyűlölet
s valuta a félelem
és mint már megannyiszor
őrült ül a nép nyakán
minek se pénze se istene
csak van egy ellopott hazán

talán ha tenyereden
eltörtek volna a szegek
talán ma én is hinném
hogy léteznek istenek
de tenyered sebein
vérvirágot virított a kín
ha rajtad nem segített isten
hogy segítene valakin

40. [tulajdonos]: majdnem versek2022-09-30 21:57
Petőfi-Janus: Füstbe ment terv ( a tanároknak üzennek a tollak )

Egész úton- suli felé-
azon gondolkodám:
mi lenne, ha be se mennék,
a jövőt nem tanítanám?

Mit mondok majd először is
szomorút, drámait neki,
midőn diákom könnyek közt
tőlem, a valót kérdezi:

Jutott eszembe számtalan
ígéret ,hazug gondolat,
vagy hogy bérem állni látszik,
az infláció elszaladt.

S az iskolába toppanék,
röpült felém a sok diák,
s éreztem, tanítanom kell,
a hő, a bér, mind mostohák,

de van valami szent dolog
mit sugall Petőfi, Ady:
a hatalom attól gyengül,
ha mi fogunk tanítani!

Hát lépj oda társad mellé,
tedd oda vállához vállad,
mint Dobó Eger szent várát,
védd meg, védd az iskoládat!

Ha menni kell bármely egynek,
mind álljatok fel ,menjetek!
Egy fát kicsavarhat a szél,
így hát ti, erdők legyetek!

1844-2022


39. [tulajdonos]: majdnem versek2022-09-22 21:07
csepereg a csend

csepereg a csend
beázik a rozoga szív
fuldokló ütem

szelídül a vér
a kanyargó artérián
élethordalék

illan a lélek
a vágy az álom kidobott
fémnehezékek

hömpölyög a csend
elsodort szívhang merül el
körgyűrű tágul a végtelenbe


38. [tulajdonos]: majdnem versek2022-09-20 19:21
öregidő (léleknehezék)

tegnapok porán
megyünk a mába
percek törnek el
lépteink alatt
jövőbe nézünk
a félhomályba
míg egy aprócska
reményünk maradt
bőrbarázdákból
öregség sarjad
szárnytalan sóhaj
gubbaszt a párnán
pitypang szőkeség
hajunkon szalad
rian a lélek
maradunk árván
még lüktet a szív
de nincsen vágya
éber az álom
nem ringat üldöz
holdfénye szurony
az éjszakába
és neki szegez
ezüstös fűhöz
emlékek jönnek
hangtalan szárnyon
minden holt érzés
testet ölt dalol
már puhul a rög
akár a bársony
harsonák szólnak
zengnek valahol



37. [tulajdonos]: dehogy versek2022-09-13 21:55
vers evolúció

körmönfont okoskodás
mezítlábas verslábak
szögletes prózagörgetés
a líra hegyoldalában

kancsal nézőpont szemszög
haszontalan hasonlat
a tudálékos tudomány
szalonnacsíkja nem sül meg

nincs mérték az időben
az ütem súlytalanság
a metafora más lóra
és a hiányára is tesz

por nagyítás sziklává
körbeírt egyszerűség
megy a magamutogatás
a jövőbe üzengetés

versbőrbe bújtatott szó
kikandikáló próza
és szakmailag mily remek
szerkiberki verstömeg




Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2022-12-09 09:00   Napló: A vádlottak padján
2022-12-09 08:26   Napló: fejlakók
2022-12-08 23:08   Napló: Sáfély
2022-12-08 22:32   Napló: Sáfély
2022-12-08 16:26   Napló: nélküled
2022-12-08 16:24   Napló: nélküled
2022-12-08 15:52   Napló: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
2022-12-08 12:41       ÚJ bírálandokk-VERS: Karaffa Gyula Nem tehetem...
2022-12-08 12:39   Napló: A vádlottak padján
2022-12-08 12:35   új fórumbejegyzés: Pataki Lili