DOKK

..
 
2836 szerző 38088 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

lengyel attila
  Az építmény
Új maradandokkok

Bátai Tibor: Ex nihilo
Busznyák Imre: messzire mennék
Kiss-Teleki Rita: nagyító
Bara Anna: álomtalan
Albert Zsolt: Tűzszünet másodszor
Kiss-Teleki Rita: Mást lát
Bártfai Attila Márk: Hokuszai öreg tigrise a hóban
Bara Anna: acélmezők
Tóth János Janus: ha az ember (reflexvers)
Szilasi katalin: Spenót tükörtojással
FRISS FÓRUMOK

Kiss-Teleki Rita 3 órája
Bátai Tibor 4 órája
Busznyák Imre 4 órája
Nagyító 8 órája
Csapó Angéla 15 órája
Kosztolányi Mária 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Bara Anna 1 napja
Zsolt Szakállas 1 napja
Kocsis Nóra 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Farkas György 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Markovics Anita 8 napja
Gyors & Gyilkos 8 napja
Bártfai Attila Márk 13 napja
Tóth János Janus 16 napja
Maretics Erika 17 napja
FRISS NAPLÓK

 mix 1 órája
hozzá lehet szólni 1 órája
Hetedíziglen 5 órája
Más, és mégis ugyanaz 8 órája
az univerzum szélén 9 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 9 órája
Hordalék 11 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 12 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Játék backstage 2 napja
feljegyzések az életemről 3 napja
K.Mária 3 napja
A vádlottak padján 3 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 4 napja
Baltazar 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Janus naplója
Legutóbbi olvasó: 2022-07-03 12:35 Összes olvasás: 2908

Korábbi hozzászólások:  
26. [tulajdonos]: majdnem versek2022-06-19 23:41
Sakk (Apák napjára)

Szürke a függöny, a néhai fehér,
erőtlen napsugár botlik rojtjain,
párkányon muskátli, szirma, mint a vér,
de elvirít az alkony romjain.

Asztalon nyitott májkrémes doboz,
meggörnyedt morzsák oltáraként,
apám a csenddel egykedvűn boroz,
mely cigaretta füsttel ült le az imént.

Gyertyaláng festette bástya remeg,
a király is reszket a futó mögött,
huszáron az árnyék, mint futó heg,
melyből nem rég sötét vér is szökött.

Régi játszma ez, melyben én lépek,
vár a szürke függöny, és jó apám,
de hogy mikor visznek oda el a fények,
elvirított életem szirom bársonyán,

nem tudom, de még nem is sejthetem
de tudod apám, megyek én, mint lehet,
árkon, bokron, vagy égbe nőtt hegyen,
fiad a halálon innét és túl is szeret.

25. [tulajdonos]: majdnem versek2022-06-05 19:24
Esti akácillat (Reflexvers)

házfalnak dől az este
lába megnyúlt árnyék
pára közt akácillat
száll édes ajándék
viszi az út a lábam
nincs ki velem lépjen
befest a holdfény
s megyek halványkéken
akácvirág íze fut
szájpadlásom várja
keserű a mézszerű
akácfürt virága
mögém lép hiányod
átölel és gúzsba köt
és csak lépkedek tovább
halott szirmok között
darázs dong hangja mélyen
szívembe fúr egészen
és dong bennem a katlan
és átölellek itt benn magamban

24. [tulajdonos]: majdnem versek2022-05-20 22:16
Pipacsiszap

Töltények magjait vetik
tépett húsba, szilánkos csontba,
egyre nő a szárba szökő halál,
az égen a felhő véres vitorla.

Hullák úsznak dinnyehéj helyett,
pipacsiszaptól zavaros a Duna,
lángokban állnak a parti fák,
„nőtt a gazdaság” szól a nagy duma.

Aszály kezében a rög ropog,
szél kap tenyerébe, száll a por,
kiszáradt kutakból szól a visszhang,
„munkából virágzik a nyomor”.

Napra néz a napelem szeme,
tekintete mélysötét, feszült,
konnektor csecsen autók lógnak,
a dízelek korma holt fűre ült.

A hitet keresztények lopják,
talpuk alatt sárban az erények,
a régi szelek fújnak már megint,
az igazság s a becsület félnek.

Sötét függöny fedi az elmét,
már megrohadt gyümölcs a tudás,
úgy tűnik, hogy meghalt az isten,
és megszületett valami, valami más.

A költők eltörik a tollat,
senki nem akar szavakon szállni,
eldugják a penészes reményt,
ma a csendet kell felpróbálni.


23. [tulajdonos]: nagyok fénye 2022-04-25 22:27
Te, magad légy

Verset írni, nyomot hagyni,
holt betűnek létet adni,
kevés ember tud ily csodát,
szóeledelt, bő vacsorát.

Egy, ki halott Jézust sirat
Egy, ki égben lát új urat
Egy, ki imát küld a mennybe
Egy, ki néz a végtelenbe
Egy, ki fohász helyet alkot
Egy, ki minden munkát megfog
Egy, ki mindezt messze dobja
ő maga úr, ő a szolga.

Egy, ki fűközt csodát látott
Egy, ki hangyát sose bántott
Egy, ki ölelt kérges törzsbe
Egy, ki teát hársból főzte
Egy, ki falevéllel játszott
Egy, ki fűzből furulyázott
Egy, ki erdőt, mezőt szeret
tenyerébe verhetsz szeget.

Egy, ki versbe fest egy embert
Egy, ki szóval soha sem vert
Egy, ki lelket vet papírra
Egy, ki sose száll a sírba
Egy, ki lapok között örök
Egy, ki rímen forog, pörög
Egy, ki otthona a líra
Ő nem lesz por, nem lesz sírja.

Egy, ki tolla könnyet csorgat
Egy, ki bámul csonka holdat
Egy, ki búsul, szíve árva
Egy, ki lelkén borda rácsa
Egy, ki kínok között szűköl
Egy, ki zuhan, ejti szűk öl
Egy, ki szorong reményt veszve
a szerelem lesz a veszte.

Egy, ki mosolyt csal az arcra
Egy, ki békét húz a harcra
Egy, ki karja földről emel
Egy, ki lyukas tetőt szegel
Egy, ki ingét oda adja
Egy, ki reszketésed lopja
Egy, ki sose hagyna cserben
érted halna síri csendben.



Egy, ki hazát, sebét írja
Egy, ki tolla hitét bírja
Egy, ki suttog múltat idéz
Egy, ki nem csak betű vitéz
Egy, ki szemet tágítana
Egy ki vállán puska tusa
Egy, ki nemzetéért ordít
aki igaz, sose lódít.


Egy, ki magyar, hite marad
Egy, ki lelkét nyomja Arad
Egy, ki sajog Trianonon
Egy, ki megél gazon, gyomon
Egy, ki kíván boldog jövőt
Egy, ki ölel sírból jövőt
Egy, ki felkel, újra él itt
Attilának lelke fénylik.




22. [tulajdonos]: dehogy versek2022-04-21 21:22
nem-zet

szertefoszlik a haza
a szülőföld megmarad
akkor is ha gaz fedi
ha soha semmit se ad

mert mi a haza mondd csak
mi a megfogalmazás
otthonnak kéne lenni
de ez ez valami más

darabokban a nemzet
a fájdalom nem szűnik
mert trianon nem elég
véreim egymást ütik

egy a nyelv de más szív
mert van jobbos és balos
de az emberség számít
ha Isten szabadnapos

nemzetről hazáról írt
a holt kötők serege
minden lapokra téve
de te mit kezdesz vele

hazává nem lesz a föld
csak mert sorsod ott csobog
nemzetté se lesz a nép
ha bambán csak ácsorog

a haza nem születik
azt biz’ építeni kell
összetartozás és hit
amit pillérnek emel

ez a nép becsülettel
hogy majd nemzetté legyen
nemzetté mi összefog
lógjon béke a szegen

vagy a háború helyén
jöjjön bármilyen idő
jusson az elesettre
kéz óvó felemelő

de messze még e haza
és nemzetünk sincs sehol
csak föld van csak nép van
csak a hatalom dalol


21. [tulajdonos]: dehogy versek2022-04-10 22:27
Tó-part-fény (reflexvers)

Hajolnak a fák
guggoló bokrok fölött,
hogy lássák a csodát,
az alkony felöltözött.
Árnyék kabátjába
mintát szőnek a fények,
s felleg kontyába
bújnak a kéklő messzeségek.
A tó tükör, partja
sásból font suttogó keret,
fátyla mögül a Nap
sugár pillája remeg.
Sóhajok ülnek
a lehajló fákra,
csend van, csak szívem
dobban a tájba,
leszek egy nagy szív,
bordák az ágak,
szemem a tó,
árnyak a lábak,
lelkem mint pára,
száll fel az égre,
vagyok a mindenség
apró semmisége.
Mégis az én szívem
szíve a tájnak,
kéklő csillagfényben
szárba szöknek a vágyak.



20. [tulajdonos]: dehogy versek2022-04-09 19:08
Janus: menekült /záró vers/
Sötét, fukar fényű utcában hevert,
ezernyi hazug marta seb testén,
a házakból ünneplés hangja szólt,
„győzött a demokrácia”, ezen az estén.

Gyönge volt, sápadt arcú hangtalan,
karomba vettem, szemében nincs a fény,
mely valahogy mindig erőt tudott adni,
de most ágyamon haldoklik a remény.

Talán túléli, csak meg ne tudja azt,
hogy testvére, az igazság már halott,
s nem jár gyógyítani a becsület,
megszűnt a praxisa, pakolt, itt hagyott.

Ma koldusok hordják a képzelt ruhát,
a király mosolyog, víg, jókat derül,
ujjong az ostobaság, zászlót lenget,
de a valóság jön, és nyakunkra ül!

19. [tulajdonos]: dehogy versek2022-04-04 19:21
Jövendölés csirke farhátból ( Petőfi-kor- hely-kép)

Nyomor csap
a hatalom tenyerébe,
majd az válláról
újfent trónra lép,
az értelem a valósággal szemez,
nyugtáz, bólint, ilyen a nép.
A költő, az író most már mehet,
itt már nincs semmi dolga,
igáját önként nyakába teszi
a nép, s marad hűséges szolga.
A dicsőséges nagyurak
Petőfin gúnyosan nevetnek,
és ha éppen van kedvük,
a lánc köré alamizsnát vetnek.
De majd elkopik a kedv,
súlyos csend ül a mai diadalra,
és a balsors, ami oly régen tép,
zivatart zúdít a magyarra.
Mert nincs oly nagy tál
(melyből telhetetlen mernek,)
miből enni tudnak adni
minden, minden embernek.
Koppan a kanál, a gyomor
korogni se rest,
és a didergő nézi a kaszát,
a hideg egyenest.
Az ígéretek fehérlő csontjait
becsapott koldusok rúgják a porba,
és míg a várban a király nevet,
elindul a görnyedt milliónyi szolga.

18. [tulajdonos]: majdnem versek2022-04-02 23:00
Április 2.


Holnap majd a tintád,
mintha véred volna,
úgy tégy igaz jelet!

Holnap majd, ha zárul
nemzetiszín urna,
benne legyen hited!

Hű legyél magadhoz,
életed az érved,
a zsebed indokod!

Jövőd felől döntesz,
ha a semmid félted,
hát nem lesz holnapod!

Júdás ezüstpénze
csak kötélre elég,
a becsület vagyon!

Holnap feltámadunk,
vagy tovább él a rég,
a tét, óriás nagyon!

17. [tulajdonos]: majdnem versek2022-03-16 21:39
Március 15.

Láttam reverendát,
zsinóros díszmagyart,
hallottam zengő imát,
trombitát, Nemzeti dalt,
éreztem a táncos léptet,
de nem leltem nemzetséget.

Hiába a Szózat,
a Himnusz dallama,
az ünnep csak bohózat,
a hatalom birtoka,
mely a régi nagy szellemet
emeli, de belül nevet.

Szabadság és a hon,
micsoda szent szavak,
de szakad a plafon,
hazugok játszanak
a nemzeti érzést csalva,
és menetel a sok balga.

A szabadságról dal,
a kalitkából szól,
mit kezdesz majd magaddal,
ha e honban elalszol,
ha a mesét mind elhiszed?
Rab marad álmod, életed!


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2022-07-05 01:29   Napló: mix
2022-07-04 23:30   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2022-07-04 23:19   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2022-07-04 22:51   Napló: hozzá lehet szólni
2022-07-04 22:51   Napló: hozzá lehet szólni
2022-07-04 22:31   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2022-07-04 21:59   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2022-07-04 21:19   Napló: Hetedíziglen
2022-07-04 21:10       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária elköltött nyár avagy az első fizetésem ( változat)
2022-07-04 20:25   Napló: hozzá lehet szólni