A Linkó partján

A patak köztünk folyik partján sárga  virágok
duzzadt a  Linkó föld és fű a kezemben
a vizet bámulom kérlek figyelj rám ne szólj
ha rám néznél dél felé repülnék hangtalan
csúzli ütötte szárnyakkal verdeső madár
gyere a tenyeremre tücsökciripelést hazudj
reggel majd én is elhazudom a ribizli vörösét
hangtalan a sírás nem rejtem el könnyeim
szomjazók privilégiuma ez a patak is leapadt
napfény a szeretés kavicsokat gyűjtöttem itt  
csenevész fák  összeborulnak a víz felett
könyörgő füzes szikkadt összefonódása
zöld bogár araszol a tiéd neked adom ne félj
látod palackon átnéző fiút? csábító napfény
hunyorgó tücsök reszket a tenyerén
kiugrik hirtelen az illúzó szomjúság arcán
tétova fecskék alacsony repülés
eső készül jótékony zápor
lágy kenyér a szeretés szegetlen ígéret
útjelzőként állsz leeresztett vállal
adj vizet add nekem szemed
magadból egy kis darabot
hogy megőrizzelek az esőszagú szélben






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-10 22:58:43
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-10 22:58:43