pajzán éjszaka

Annyi fájó gondolat közé bevette egy magát
mit csinálnék veled egy éjjen át.
Már jártunk a sivatagban,
s a hegyekben a hóvihart is hallgattam.
Élveztük a tenger ringatást,
hallgattuk egymás sóhajtását.
Induljunk el most a felföldre
a skót kastélyok felfedezésére.
Kísértet járta éjféli órán,
hozzád bújnék édes Rózsám!
A baldachin elrejtene
a hűvös paplan körül ölelne,
de hamar lekerülne,
ha a tűz bennünk felhevülne.
ismered testem minden zugát
ismerem tested minden óhaját,
egymásnak teremtett minket az ég
megnyugtat minket a hirtelen jött lég.
Ki az ,mi az mi lengeti a függönyt?
talán szellem aki az imént beköszönt?
Mi az mi a gyertyát eloltotta?
Ki az ki tüzes kedvem elfújta!
Sötét lett s a holdfény
csak a bőrödön fénylett.
De te elfeledtettél szellemet, sötétet
amikor a kezed ismert helyekre tévedt.
S reggelre kelve  a szobában a
szellem ott aludt a fotelben.
S amikor végig simítottam rajta
dorombolása a tenyerem cirógatta.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.