A kecske és árnyéka mesevers
A Nap vidám fénye
látszik a víz tükrében.
Árnyék van a híd alatt.
Egy kecske a hídon halad.
Lenéz a hídról a tiszta vízre.
Saját képe néz vele szembe!
Billegeti magát fenn a hídon,
s viszontlátja magát a hullámokon!
Elcsodálkozik nagyon:
Hol van Ő most vajon?
A vízen, vagy a hídon?
Az ott hasonlít rá nagyon!
Jön vele szemben egy ember,
kit Ő kérdezni alig mer:
Hogy lehet, hogy bár én fenn vagyok,
az a vízen olyan, mint én vagyok?
-Te kis buta, aranyos kecske,
a Nap neked háttal süt, s nem szemben,
és magadat látod a víz tükrében,
az odalent ringó árnyképedben.
Ezután tovább ment a kis kecske,
majd visszatért árnyát keresve,
de később azt már sehol nem lelte,
mert akkor már eljött a sötét este!
Halász István
Pestszentlőrinc, 2002. március 11.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-02-23 17:04:30
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-23 17:04:30
