AMIKOR FELÉBREDÜNK

amikor felébredünk
egymáshoz dörgölődzik a pici sündisznók fitos orra
s a kék üveggömb belsejében
a mesefa mesét virágzik:
fénytrombitájukat megfújják a kövérnevetésű manók
viszik viszik a szélben csillagszemű gyertyáikat
viszik viszik a szélben csillaghunyorgású gyertyáikat
viszik a fénynek a fényt
amikor felébredünk
repülni tanítják a lepkék a virágokat a cseresznyefán
amikor felébredünk
a kőszámlapú órák homlokáról a múltba futnak a gyíkok
méhek kerülgetik a mesefa tükrét
a hintaló nyerít a szélben
fénykanyargású kürtjeiket megfújják a komolyarcú manók
amikor felébredünk
tavasz lesz
ha elfutunk
velünk futnak a virágok
gyönyörű melleiden csókkal számolom az éveket
ó, kinevethetsz!
bolyongó tükrök megállnak az arcod csodálni
bolyongó tükrök megállnak a tested csodálni
lassít a szél is előtted s már ölel is újra
jön a tavasz már
harsognak a kürtök
kipirul a manók arca a szélben
méhek kerülgetik a mesefa éneklő tükrét
velünk futnak a virágok a kékben
és egymáshoz dörgölődzik a pici sündisznók fitos orra
amikor a télből felébredünk





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: KIFESZÍTETT EGYÜTTLÉT. Antológia. (Budapest, 1997)
Kiadó: ALTERRA Svájci-Magyar Kiadó