Haragszom a nőnemre

Egyénemnek párja megszűnt már,
Gyarló emlékeim közt bujkál.
Nincs oldalborda ki engem érthetne,
Nincs szó rájuk,mi engem éltetne.

Lányok!
Eltelik az életem amíg rátok várok.
Lányok!
Rólatok nem beszélnek a legendás számok.
Lányok!
Pedig nélkületek sok időt belátok.

Haragszom a nőnemre,
Mert nem szeretik vétkemet.
Haragszom a világra,
Mert kényes a hibákra.
Nem nyitják ki ritkaságom,
Súlyos,érdes makacsságom,
Nem nézik el különbségem,
Mitől gyakran forr a vérem.

Életem reménye mára tovább szállt,
Hiú hitem,mezején szenvedett kínhalált.
Nem akarok puszta csendben éldegélni,
A saját utamról némán letérni.

Lányok!
Bennetek valami görbeséget látok.
Lányok!
Ne higgyétek hogy éltetek puszta átok.
Lányok!
Lehet hogy néha fájnak még az álmok.
Lányok!
De ne legyen morálotok tiszta átok.

Haragszom a nőnemre,
Mert nem szeretik vétkemet.
Haragszom a világra,
Mert kényes a hibákra.
Nem nyitják ki ritkaságom,
Súlyos,érdes makacsságom,
Nem nézik el különbségem,
Mitől gyakran forr a vérem.

Hányszor szórtam belétek álmom.
Inkább vigyázva kellett volna állnom,
Az átlagot követnem,
A szürkeségre fordítani pártom,
Az ösztönömet vezetnem,
Az érzelmem elásnom.
De most már így halok,
A büszkeségemtől el nem fordulok.
Nem temetem el elveim,
Hisz nem lehetetlenek elveim.

Haragszom a nőnemre,
Mert nem szeretik vétkemet.
Haragszom a világra,
Mert kényes a hibákra.
Nem nyitják ki ritkaságom,
Súlyos,érdes makacsságom,
Nem nézik el különbségem,
Mitől gyakran forr a vérem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-11-09 19:28:36
Utolsó módosítás ideje: 2012-11-09 19:28:36