Gyolcs

Gyönyörű vagy akár egy titok akit megfejteni vágy a kíváncsi elme
Csak téged lát maga előtt egy angyallátó de messze rebbensz
Mennyei szépséged lélegzetelállító és rajtad minden amit látni lehet
Felfogni képtelenség amit sejt az aki miatta bármit megtenne

Kiakadnék ha rajtakapnálak hogy a napfénnyel ti szeretkeztek
Megérdemelném hogy a világvégén a nap először engem érintsen meg
De ha túlélem semmi sem pusztul akkorát mint a szerelmetek
Napkultusznak vége elítéllek titeket mint inkvizítor az eretneket

Bájosan kivetítesz majd rám mindent miről a nap hiánya miatt lemaradtál
Kiállnék hiányában próbát amitől te úgy éreznéd felavattál
Elhinném neked hogy isten vagyok és emiatt óriásit is eshetek
Szeretni foglak ha fejre is ejtesz a napnak is csak feje van de felkelhetek

Átnyúlsz a hamvakért és az enyémmel még végtelen bocsánatot is nyerhetsz
Az isteni ítélőszék a kiskapu miatt nem csekély mértékben de még gondterhelt
Nem mer elbánni veled mert fél hogy a mitikus szépséged elkárhoztatná
Csak tanítja hogy lehet úgy szívet összetörni hogy elmaradjon az elszámoltatás






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-12-07 15:23:02
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-07 15:23:02