in memoriam

ártatlan kollégista koromban félnapszám néztem a galambokat
hátha a számba repül egy vagy legalább alaposan belémcsíp
de nem jött csak a bolond Pabiola aki második világháborús
koloncait egy kereketlen gurulóskocsin húzta-vonta
ragadnak rám a hülyék és én boldogan párosodok velük sorra
a Szondi-tesztet meg se merem csinálni
úgy tartozunk össze Á.-val mint pelenkával a kaki
oviban meg szociban semmi különbség
érzésünk ne legyen
megőrülök ha nem élek vagy legalább vissza valakivel
aki nem tud ellenkezni a szeretés ellen
járókerete van és hat dioptriája
négy üveg bort lát kettőre telik naponta
mért a pi(s)ásakra bukok
kezdem megszokni hogy mindent meg lehet szokni
egy hétig remegtem érte és ma meg se szakítom vacsorámat
a hírre hogy meghalt
a kedvesem az ágyban ugyanolyan de ki főz holnap ebédet


2013





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-03-27 12:15:56
Utolsó módosítás ideje: 2013-03-27 13:03:21