Nyaljuk, mint szódás az új kapura



Mint pingpong labda pattog
sorsunk a semmi asztalán.
Szerva itt, csere ott.
A szellem itt hagyott,
papot Napot.
A világ itt a diliház ablakán
kereszt – ül…
és Krisztus dühös,
üvölt!
Atyám!
Én nem ilyen lovat akartam! Én hülye  eddig a
Jobbodon, csak a „haszontalanomat” vakartam.
Ha én olyan jó voltam neked Uram, miért nem
hinthettem el magom?...
Hehe persze, hogy jó. Tán minden másképp
lett volna! Nem telt volna meg annyi vagon!
S a kamra? -  Hű de gáz! -
- Csak az élést jelentené.
Jó napot doktor úr. Hogy van?
Haza mehetek?
Hová? Csitt!
Tudja, hogy ikerterhes vagyok?
Hogy látja?
Akkor miért a hasamat nézi.
És még én vagyok kizárva….
Ja a  Lipótról. Honnan…
A vállamat nézze a két keresztet.
Miért -  miért? Egy a jobb oldalért Egy a balért.
Szakadtak!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-06-04 16:08:54
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-04 16:08:54