Szellemfájdalom

Mennyei lények bélyeget nyalnak
Fátylam feletti füstölgő térben;
Öklöm könnyezve ugrik a falnak,
Fényből szőtt szobám úszik a vérben.

Hogy adjak hálát éjféli zajban
Jégcsapos tűkkel kínzott szívemmel?
Középső ujjam közönnyel, halkan
Ördögök előtt gúnydalt énekel.  

Szemem fehér plafonra emelem,
Duzzadt tüdőmből némán nyöszörgök,
Édes sikoly zeng mélyen fejemben.

Puszták vezére, hozzád könyörgök,
Hadd érje nyelvem örök szeredet!
Meguntam élni ezt az életet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-09-15 18:30:29
Utolsó módosítás ideje: 2013-09-15 18:30:29