A maci és a fogkefe

A meggondolatlan, buta kis maci, a torkos csacska
a finom, édes cukrot sűrűn, vígan ropogtatja.
Reggeltől estig csakis az édességet falja.
Olyan, mint gyümölcs, főzelék kedvét nem vonzza.
Este, a mosdásnál csakis az Ő fogkeféje száraz.
Fogát egyre sűrűsödő lepedék borítja.
Mindig mondja neki aggódóan anyja, apja.
- Édes bocsom! Nem lesz ez jó! Baj lesz, te csacska!
De a macink önfejű. A jó szót nem fogadja!
- Ne csak a sok édesség kerüljön a tányérodra!
Legyen azon friss gyümölcs, főzelék, tej, meg alma!
És utána mossál fogat, rajta Te mihaszna!
Így ment aztán nem hallgatva a jó szóra napról napra,
amíg aztán megfájdult a Macink foga!
Az ágyon hánykolódva forog jobbra, forog balra,
a fájdalomtól izzadva kínlódik a kis buta!
Felébred, villanyt gyújt az édesapja, édesanyja.
Viszik a mackót azonnal az orvosi szobába!
A műszerek barátságos zúgása, csillogása,
a csinos doktor néni kedves, jóságos vidámsága
a félős kis mackónkat megnyugtatja!
Úgy elandalítja, hogy a száját tágra nyitja!
Ül a székben mackónk szépen. Félelemre semmi oka!
Szól a foktor néni a macit látva elgondolkodva:
- De nagy luk van itt, a fogon! a Fájásnak ez az oka!
A többi is milyen sárga! Mikor mostad utoljára?
- és az injekciót óvatosan a foghoz nyomva
a doktor néni a mackónknak ezeket mondta:
- Ezt a fogat most kihúzom! Ez volt a baj oka!
A többit meg aztán szépen letisztítom nyomban!
Ígérd meg: Nem leszel olyan kis ostoba, csacska
és a tányérodon gyümölcs is lesz, nemcsak mindég torta!
Macink mindezt buzgón ígérte és be is tartotta!
Azóta hibátlan a macink összes többi fooga!

Halász István
Budapest, 1994. július 23.  





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-10-13 10:20:19
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-13 10:20:19