Ahogy én láttam
Mint egy kisfiú, úgy nézett ki aznap.
Megláttam, és rögtön megszerettem.
Eltévedtünk éjszaka az utcán,
és azóta itt van, bolyong bennem.
Meg akarja mutatni, hogy milyen:
gyorsan beszél, néha meg sem értem.
Arról beszél, hogy ő nem rossz valójában;
részeg. Én csak hallgatok, és nézem.
Reggelente hetvenkedő, harsány;
amerikai angolul beszél.
kicsi a bors – kiabálja mintegy;
kabátja alá vág az őszi szél,
ő meg csak pörög, pörög mintha hullna;
kvantumfizikusan szabálytalan táncban
tévelyeg egy éjszakai utcán,
ahol minden ajtón lakat van és lánc van.
Nincs hová menni, a léptek tompa kések;
átvág a vasszürke, bizonytalan téren.
Megtartom, ha útszegélybe botlik.
Részeg. Én csak hallgatok, és nézem.
„Vigyél el” – nem kérem. Hallgatok, és nézem.
Néma kívánságom elsuttogom benne.
Kicsiny visszhangok vannak a hajában;
Össze-összerándul. Mintha szíve lenne.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-11-08 02:19:09
Utolsó módosítás ideje: 2013-11-08 04:28:55
