A lemenõ nap bágyadt fényében...

A lemenő nap bágyadt fényében ültek
Szótlanul a tengerparton. Jólesett, hogy
Hallgathattak, hogy hallgathatták
Egymás lélegzését. Semmi és senki
Nem zavarta végtelen nyugalmukat.
-  Most már majd nem úgy lesz, mint
Ezelőtt... - törte ketté a csendet a fiú.
-  Miért nem? - kérdezte rémülten a
Lány. - megváltozik közöttünk valami?
- A körülmények változnak meg. -
Mondta a fiú.
- De hát... szeretjük egymást. -
Mondta a lány és nem értett semmit.
Hallgattak egy keveset.
- Igazad van. - mondta a fiú és szelíd
Mosoly jelent meg az arcán.
Belemarkolt a homokba és a lányra szórta.
- Megyek világgá... - mondta a fiú.
Felpattant és futni kezdett.
- Veled megyek... - kiáltott utána a
Lány és a nyomába eredt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Menekülj merengõ!