Nem kell nékem... (bús szerelembűl)

Nem kell nékem  a fivérem
körtefája, almafája,
csak táncoló madárkája,
forró nyoszolyája.

Tülltopános, gyöngyvirágos
csókra termett párja.

Rejtsen el a roskadó ág,
az ő mellén a szabadság
selyme- ingje, kék zászlaja,
meglengetném,
csak látszana...

Kék ruhája, kék topánja,
kék ég ölén ringva szállna,
Ha úgy látna, ahogy Isten;
csókra fogná ajka kincsem.

  Nyoszolyánkbúl a madárdal
szállna pásztor-furulyával,
delelő nyáj volna dunnánk,
nem futna szét, ha aludnánk.

Hogy én mekkora úr lennék !
Száz rózsával kedveskednék.
Száz rózsával - illatával,
ha ő kettő bimbajával,.

Két karját de összefognám !
Élő réttel  kápráztatnám -
Ezer nyiló százszorszéppel,
ha ő százszor szép ölével.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-05-09 18:19:03
Utolsó módosítás ideje: 2015-05-09 20:30:24