Hazaáruló

Ti, akik nem halljátok Petőfi szavát,
akik nem értitek Kölcsey Himnuszát,
mert számotokra üresen cseng a szó
s nem tudjátok mit jelent az, hogy:
Hazaáruló!

Úgy hiszitek Ti nálatok van minden
a pénz, befolyás, mindaz mi hatalom
nem tudjátok még?, ez csak addig tart
míg a Nemzet elveszi,
s köztük Én magam is hagyom!

és Te, kinek e tájék túl sokat nem jelent
s Radnótit olvasva, közöny ül az arcodon
Én miattad ragadtam kezembe a „pennát”
s szívem sebéből véremmel,
most szavakat írok e papírlapon

és Mi, akik megértettük Reményik sóhaját
nem felejthetjük soha, minden igaz szavát
s ki kell mondanunk, mi Nékem is végzetem
együtt dobbanjon szívünk és bátran mond:
„Szeretlek mindhalálig Nemzetem”

és ha majd eljönnek az éji sötét fellegek
Te még ugyan lehet, de Én már nem leszek
majd izzó szavakkal írom fel a csillagok közé
örök mementóul a jövő nemzedékek felé:
Te Embernek hitvány, ki Magyarnak nem való
hogy lettél Hontalan gazember: Hazaáruló!

Paks, 2015. november 30.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-12-30 06:57:59
Utolsó módosítás ideje: 2015-12-30 06:57:59