Kinek írhatnék...?

Kinek írhatnék, s mely húron pengessem lantomat,
Kiért szóljon a fohász, és kit érinthet meg az áhítat,
Kivel oszthatnám meg az örömömet és a bánatomat...?

Hová is állhatnék, amely majd bizton a fényre visz,
Hogyan is mondjam el, mi az, ami mindent megőriz,
Hol is keresselek Téged, aki nekem és bennem hisz...?

Kinek írhatnék, s mely húron pengessem lantomat,
Kinek is mondjam el minden régi, titkos vágyamat,
Kivel élhetném majd újra az összes megélt álmomat...?

Melyik Úton induljak, hogy tudjam, miért is vagyok,
Mit is tegyek érted, tudjam, benned nyomot hagyok,
Miért van az, hogy Nélküled Én mindennap meghalok...?

Kinek írhatnék, s mely húron pengessem lantomat,
Hogy szólhatnék úgy, hogy Te is halld a hangomat,
Ne csak nézz, hanem láthasd az igazat és az arcomat...?

Merre járhatsz, hová visz a sors, mi annyira mostoha,
Miért is nem lehet a szeretet minden szívnek otthona,
Mennyi az Én vétkem, mit a tékozló fiad vére lemosna...?

Kinek írhatnék, s mely húron pengessem lantomat...
Kinek lehet fontos minden bennem maradt gondolat,
Kinek mondhatom el, látod eljött értem is az alkonyat...?

Paks, 2015. december 29.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-01-18 19:45:47
Utolsó módosítás ideje: 2016-01-18 19:45:47