Hozzád

Tudod az élet, idővel mindent visszavesz
visszafelé indul a láb, - összezsugorodó
kézfejed tiltakozni kezd
és már a napi rutinnak is ellenáll

de amíg tudatod-tábláján jól olvashatóak
múltad és jelened jelei,
szavaid tiszta forrásból fakadnak
hallgatóságod is akad
... értelmes élet, a Tiéd!

Számolok:
Tizenhárom nyár múltán éveid
száma eléri a százat; bizakodom,
hiszen a hangod
alig múlt ötven- a telefonban
és esze ágában sincs beleveszni
a járókeretek-borzolta zaj
kilátástalanságába

*

[tudom, egyszer majd győztesként
távozik, hiába veszített jó néhány csatát
hosszú életútjához szerencse is társul
és előny
'a Teremtőjével ápolt különleges viszony']

_________________

2015. március





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-01-21 16:01:59
Utolsó módosítás ideje: 2016-01-21 16:01:59