Gyermekévek

Szalmazsák illatú gyermekálmok,
csibészt laktató vén cseresznyefák,
talán egyszer még megyek, ha vártok,
templomkertben nőtt lila orgonák.

Méz ízű volt az aranysárga Nap,
a bőrünkre karamellt égetett,
rövidnadrágos cowboyok jártak,
s az indián szabadon élhetett.

Zsivaj szaladgált a házak között,
néha benézett az ablakokon,
s ha netán egy pofonnak ütközött,
könny csordogált a koszos arcokon.

Talán nem akartuk, de felnőttünk,
éveink, mint gyorsan pergő homok,
s ha maradt is valami belőlünk:
aszfaltba ragadt gyermek lábnyomok.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-09-19 07:34:38
Utolsó módosítás ideje: 2016-09-19 07:34:38