Visszaút

magát vetheti meg aki egyszer is gyáva  
isten szemében úgyis egyként árva        
minden fehér galamb és minden keselyű          

de hát megvetni könnyebb mintsem felemelni
ki földre hanyatlik az üres semmi    
szélén s epét ont rá az ősz a keserű  

jártál már ott egyszer egy régi sárga esten  
mikor már nem volt fény az arcon testen  
s csak a kihűlni kész bolygók sápadoztak  

aztán az ember néz a sötét visszaútra      
magába réved s olykor azt hazudja    
csak akik éltek azok lehetnek halottak  






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Pengeélen c. antológia (Budapest, 2015)
Kiadó: Nagy Lajos Kiadó
Feltöltés ideje: 2017-05-19 12:39:30
Utolsó módosítás ideje: 2017-05-25 09:05:29