Mi a vers?
Szavak, sorok közötti lyukak tömege
Behatolható szándék?
Álmatag elmék
szabad prédája:
vákuumformált pénisz, vagina?
Tetraéder színű
Csont-fehér sínek,
Pszichén átsikkanó elvonatkoztatás?
Látomást megtestesítő valóság,
kőszirt lénnyé konokult versláb,
elmét facsaró metafrázis?
..
Nem hasonlatok szépséges képen,
mint megannyi festett stáció
zeneként kimondott szavak, szépen
megformált alliteráció...?
Mért nem állhatok perben
másokért hexameterben?
Nem tapaszthatok katlant,
írhatok verset szokatlant?
S vessem el a kedvelt
Epigrammát?
Ne várj: testemnek por
lepi grammját!
.
A vers olyan mint egy lenyomat,
hordja énem összes jegyeit.
Mint fa-derékon érdes kéreg,
font forma alatt a gondolat.
És van ki mindezt mégsem érti,
kinek versem nem elég mai,
nem modern, ósdi tán, formai
képe a ma divatját sérti.
Mi dolgom hát költészetemmel?
Kérdések rontanak rám máris
.
Kétségem más korra teszem el:
ma pennámra vár a kalamáris
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Föveny, Szegedi Szépírás, 2001
Kötetben: Mélybõl fakadó tácok (Csongrád, 2002)
Kiadó: Raszter Kiadó
