DONGJ!


kampók, rossz kampók fogannak,
s frissességed zálog,
fektesd rá a műholdra az araszolót, s vírusirtó licenced kiszabadul,
gördülékenységed megtanít rá, hogyan kell kiközösíteni a sáspáncélt a sarokban,
megadatott érezned azt is, amint hátad rugalmas héján hárfázik a pótolhatatlanság,
társaid a boldog nyomorban eltékozolták a szent magokat,
de ne hidd, hogy ez valamit is számít,
ne hidd, hogy a sárkányos krikett vendégmarasztaló, különben granulátumod
kettéhasítja az őrület,
lám, a feszültség góca apró tankhajóiddal támadja a megrontott karéneket,
lám, botladozol egy bugrisságra képtelen kanál nyelén,
hogyan is jöhetne szóba, elvágsz egy vasútvonalat kockás blokkoddal,
a fekvő pózt eluntad és lefelé fordított márkajelzésedet ördögcsáklya őrzi, nincs maradásod sehol,
gondfelhő táboroz így a dicstelen ívek lepetézett lepkéjének a frakkján, flopjaid
zsivajgók, dezodorod kétéltű szószba kellene mártani,
több ízben is figyelmeztettek már, hogy varietéd háttérbe szorítja a modern
építésű puffanásokat, -

segítsetek meglátni a tarkókon a különleges tarajt,
segítsetek megérteni a lenyelt kövek anatómiáját,
iszapolt farhátak vannak itt halomra hányva,
ne félj, összeröffenés, örökké tangában ázó dúcod ledöntik.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-05-21 08:27:01
Utolsó módosítás ideje: 2018-05-21 08:27:01