HÉTFŐ
a hétfőket nem lehet épp ésszel befogadni.
a vasárnap délutánok kis haláltusák, a hétfő
reggelek fájdalmas újraszületések.
mióta az eszemet tudom gyűlölöm a reinkarnációt
és módosulásait.
értelmetlen ugrándozásnak gondolom olyan folyóba,
amelyet ugyan tisztának hazudnak, de folyamatosan ömlik
bele szennyvíz.
jobban gyűlölöm a hétfő reggeli egérkattintások hangját,
mint a gleccserek olvadását, Donal Trumpot, vagy a globális
felmelegedést.
és a billentyűzet gombjainak ütemes csattogása, ember (!)
mintha valaki folyamatosan csak félig zárná el a vízcsapot.
az apró ritmikusan koppanó cseppek hangjai kinyírnak.
hétfőn nem is vagyok ébren, félálomban sodródom.
hömpölygök az irodabútorok és a fénymásolók tengerén
élet halál között.
minden hang, amely elér hozzám, olyan távolról érkezik,
mintha másik kontinensről ordítanának felém.
a másolat másolatának másolata vagyok.
hajótörött.
tolvaj, aki nem csak folyamatosan lop
de túlélsből ellopja az életből is a szenvedélyt.
2018.09.10.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-09-10 09:41:27
Utolsó módosítás ideje: 2018-09-10 09:41:27
