NYÚLSZÁJ szürrealista kispróza



Megszámolom a csibéket. Kettő hiányzik, a maradék meg…
Ez a kettő azt tanítja: felsrófolták a freskók árát!
Ám legyen.
Antitézis vág léket a harmatba. A föveg tiszteletlenségnek veszi, hogy nászindulóját
megkergetik a dióhéjak. A teátrális mozdulatok karambolja. Csendes könyörgés
bujkál a tekintetében. -
A kromoszómapár valamivel ügyesebb, mint a csibék: hídavatás, szíj, szipkázzátok el a vetést!
- ez közismert gyászszertartásuk, már amennyire a feketébe öltözöttség kilógathatja maffiózóját
egy nyolcadik emeleti ablakból.
Kígyók integetnek. Vajon a betokozódásról akarnak számot adni? Dehogy. Valószínűbb, hogy a suttogás
meditatív ereje csődöt mondott. Ez merő borzalom.
Kéjesen nyújtózkodni nem érdemes. Rúgókat zabálni sem.
A tanácstalan grimaszok megengedhetik maguknak… Ők alagutat fúrhatnak
a hegybe.
Arról nyilatkozni, hogy ékszerlopás miatt ültek…
Amiképp állandó csatlósai voltak a leprának…
Minden széteső. Mik ezek a nyikkanások?
A faforgács őrse feloszlott?
Nem. Holdeső és pedantéria, oltári pech és szétterített ponyva; csak a megfelelő alkalomra
lesnek.
Otthon még szivaccsá válhatsz. A megmacskásodott derék indexszáma
a kútból kihúzható! De te aligha. A békáknak, természetüknél fogva közük van az instrukciókhoz.
De neked nincs, mert elbitangol tőled a bányák mélyéről fölmorajló skicc is.
Üvegbúra alatt jajongsz: - ez nem az angyalok harsonája! Az nem a hangyaboly mellett húzódó szögesdrót!
A fák sebe beborít. Mily ócska trükk! Ha a papi ellátások késnek, a vasúti kocsihoz
préselhet a légnyomás! –
Ma még nem dőltél hanyatt egy lomb erejétől sem. Ma még semmit sem ettél. Ilyenkor
az üszkösödés is…
Szép kis rikácsolás ez, lehengerli a megfaggyúzott diplomaosztót.
Mint mikor csupasz kézzel fagylaltba nyúlsz,
s ujjaid szívesen ott ragadnának…






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-09-17 11:15:31
Utolsó módosítás ideje: 2018-09-17 11:15:31