Családon belül maradós ballada
Az utolsó éjjelen nagy volt az ijedség,
anyám is elimádkozta a tenyerét,
hogy a családi ramazuriból elég legyen.
De mivel ő nem tudta a választ -
sem az erre, sem az arra,
jobbra is dőlt, meg balra is.
Attól függött hajszálon az egész
élete, hogy egyáltalán minek.
Amikor az anyám szikraesőt hullatott
a szeméből, az azt jelentette,
hogy garambonciások vagyunk
mi mind itt a Földön,
és a Mari nevű gyermeke
igazából méreg, nadragulya.
aki akár boldog is lehetett volna,
ha nem a Pista veszi el
és nem megy a másvilágra,
újra meg újra ártatlanul.
Például, éppen akkor,
amikor az ibolyák kéket
játszanak a kertben.
S egy fűszálban megbotlik a hold.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-02-23 18:07:31
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-23 19:06:19
