Egy ebéd margójára

Finom volt az ebédem
jól be is laktam,
kedvencem a terítéken
mind fel is faltam.
Dicsértem a háziasszonyt
mily jól tud főzni,
válaszul annyit kaptam
a vendég fog mosogatni.
Széles jó kedvem
mindjárt alább hagyott,
köszöntem a jó ebédet
a háziasszony,
kétezrest kapott.
Ejnye drága jó uram
maga nem érti a viccet,
nézzen végig jól magán
s gombolja be a sliccet.
Végig néztem nadrágomon
a slicc, bizony zárva volt,
éhes disznó makkot óhajt
nem sikerült Neki a bolt.
A tanulság egyre csak az
vigyázz hol ebédelsz,
mert megetetnek nagyon úgy:
hogy magyarázkodhatsz--
hosszasan mesélhetsz...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-10-29 14:03:08
Utolsó módosítás ideje: 2020-10-29 14:03:08