a költő(nő) telefonjának kikapcsolása

nem tudom hányadik kikapcsolás
hányadik lehettem én a sorban
de férfilétemre
ez a kütyü

Kalász Zsuzsa
Kossuth díjas költő
telefonja az a kis kék
kifogott rajtam

nincs ilyen
csak a mesékben
ilyen telefon
nem létezik

már az összes gombot végig nyomkodtam
de nem enged
hiába na
mégiscsak egy nőé

aki ráadásul
Kossuth díjas itt
nekem végem letelt a hat perc
férfi létemre feladom

gondoltam amikor végre
engedett a kis butus
na nem a könnyed simogatásnak
mint az enyém szokott

mosolygott kedvesen
s mielőtt visszaadtam volna -
az azúrkék színű
sós süteménnyel megrakott

üvegtálkát nyújtottam felé -
abban a szent pillanatban
hangos csörömpöléssel
megszólalt az ébresztőóra

az éjjeli szekrényen az enyémen-e
vagy az övén
arra sajnos már nem
emlékszem







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-02-26 19:19:01
Utolsó módosítás ideje: 2021-02-26 19:19:01