ÓDA (2023)

Nem szabadna távolról lesnelek, ne tolakodjon délibáb eléd;
ne az elcsépelt szűzanyaarcú kebles bálványt, ne a saját
kiegészítesemet provokáljam benned, más a pygmalioni faragás-
és semmilyen mitológia nem taníthat meg arra,
hogy ami köztünk van, hogyan ne álljon közénk;
legkevésbé a piaci kor, késztermék-emberképével,
ahogy túlkínálaton fanyalog, szalmaláng kémiát
és süldő promiszkuitást méricskél sorsfugának,
mert elkapkodták a katalógusok tökéletességét-
úgy kellene évődni ezzel a korszellemmel, mint
táncban nehézkedési erővel, a test korlátaival.

Te új mítoszt tudsz csiklandozni a hétköznapi percből,
minden cinkos mozzanatoddal belelátó éberségre gyötörsz;
pillantásod legyezőnyelvén vagy hajadon játszva,
avagy lépésed kopogásából kicsapongó ütemekkel-
megmutatod, ne keressek mélységet tüneményeiden túl;
táncos lobogásod, mert vállalja a múlás tétjét, eleven
és életadó jelenével pazarol más elvonttá meredő ideál;
tudni a lila köd súlyát, értékelni a káprázat tüneményét-
aranykort megidéző múzsa! A dalt is erre tanítsd meg;
csábítson küzdeni, tenni, keltsen nemesítő vágyakozást,
követeljen tartást is! Kényesen és durcásan követeljen
életigenlést; élő titkokkal így vígasztalhassa a kételyt,
mosolyogjon hétágra derítő kijelentést
ahogyan te is ajkaid ívére kitártál,
és gondos nyarakat mertél zavaromba.

Tested győztes virágzása!
Föld megtartó kihívása!
Fészkelődő öled lágya
ajzó bölcső kibomlása,
jégből metszett kisangyalok
mennyegzése, magvas álma,
vétkezésed vetkezése
anyaszült hit oldozása,
odvas éjnek szakadása,
gyümölcs élet áradása.

*

Odakint elkötve a csend is.
Ágyazzunk égbekiáltó
teljesülést,
ölelj haza!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-02-14 15:22:42
Utolsó módosítás ideje: 2023-02-14 15:25:22