valaki ma a nevemet
hordta a zsebében
papírfecnin
gyűrötten
mint egy rég lejárt listát
amin még szerepeltem
nem tudom tudta-e
hogy én vagyok az
mégis
egész nap úgy éreztem
valaki emlékszik rám
csak úgy
véletlenül
ahogy a kulcs zörren
egy régi kabátban
talán valahol még
össze vagyok hajtva
egy sötét zseb mélyén
jelentéktelenül
de megőrízve
