A domb alján 2.0
szánkón húztál, elaludtam,
rólad dőlt a veríték,
térdig hóban gázoltál,
a Nyúldombra mentünk,
a panelek közötti sziget volt
a mennyország,
a dombról lesiklani hozzád
a pálya íve, akár az életed,
házasság és apai lét
helyett,
fényérzékeny papírra
írtad magad,
kivetüléseid azután lógtak
a ruhaszárítón
a csodálat tárgya
te magad voltál,
mire szembesültél
a miértekkel,
levedlették képeidet a falak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-11-30 12:23:26
Utolsó módosítás ideje: 2025-11-30 12:37:25
