izzadt fiúk
szerettem nézni
a ház mögötti rozsdás hordóban
nyüzsgő világot
a szúnyoglárvák csapatait
víz árnyalatának változását
szomorú voltam
amikor elapadt
csak vékony
zöld algaréteg maradt
a forró lemezen
a járdaszélen kavicsokat rugdostam
mintha csillagokat lökdösnék odébb
a délutánok lassú mézszínű-csöndjében
a lányok nevetése
átcsorgott a kerítés résein
álltam a kapuban
vártam a fiúkat
jöttek a mezőkről
a patakról
mind mezítláb
izzadt arccal
cukkolták egymást
gyorsabban vert a szívem
olyan akartam
lenni
mint ők
gondtalan
izmos
és harsány
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-04-07 11:33:13
Utolsó módosítás ideje: 2026-04-07 12:05:22
