Elfolyt

Iszap bugyogott fel
a fejemben,
szemeimet sós víz mosta.

Kikoptak belőlem az ásványok,
a sodrás kihordta.

A gát recsegve rám szakadt.
Felmarta a bőröm,
csontig csupaszodtam.

Iszaprétegek közt
kapart az emlékezet.

Visszafolytam
a csatornába.

Kibuggyantam
egy zsákutca végén.

Hiába kapaszkodtam
a rácsba,
a hús alól
elfogyott a víz.

Talán nem is így történt.

Az aszfaltra rajzolt
testem körvonala
hallgat.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-08-07 14:04:31
Utolsó módosítás ideje: 2026-08-07 14:04:31