Újra itt van

Léptei nyomán virágok élednek,
öreg, kopasz fák borulnak újra zöldbe.
Madarak csivitelnek a tóparti fákon,
s a mezőkön hideg acél harap a földbe.
Hűvös szellő ha kél, mint kedves kisleány
végigsimítja homlokod.
A drága napocska újra a régi hévvel süt le ránk,
s aranyos fényével megtisztítja,
betölti otthonod.
Boldog, felszabadult gyermekzsivaj
tölti be a teret, hol játszani lehet,
mindenki boldog, s még ha szerették is
az emberek elfelejtették már a telet.
Új, vad és őrjítő szerelmi lázban égnek,
s egy darabig abban is maradnak.
Csak egy darabig csupán,
mert hipp-hopp
eltelik az idő, s már vége is a tavasznak.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.